Magamról…
önkép – Norvégia, 2015.
önkép – Norvégia, 2015.
Magamról…
Varga Szilárd vagyok. Nagykanizsán születtem és még mindig itt taposom a 40-es éveimet – nem is értem, hogy van ez. Fotóamatőrként ütöm el a szabadidőmet és borzolom a Kanizsa Fotóklub tagságának idegeit. Imádom a vidéket és a nőket, ki nem állhatom úgy általában a politikusokat meg a tökfőzeléket. Soha fel nem növő lázadóként csak és kizárólag szabad szoftvert vagyok hajlandó használni képfeldogozásra (is). Vakmerő kalandoroként forráskódból forgatott darktable-t és GIMP-et használok Lr/Ps helyet.
Műszaki beállítottságú ember vagyok, eredeti végzettségem számítástechnikai technikus. Mai napig szívesen foglalkozom elektronikával, vezérléstechnikával.
Sáskalesben – fotó: Belső Péter
Mindig is kíváncsian figyeltem az élővilág interakcióit, a táj és környezet átalakulását, megújulást. Annak ellenére, hogy alapító tagja vagyok az MFVSZ természetfotó divíziójának nem lett belőlem vérbeli természetfotós – gyaníthatóan nem is lesz soha. Szívesen kirándulok, túrázok. Kedvenc tájegységem a Balaton-felvidék.
Tinédzserként a 3D számítógépes grafika érdekelt, később tördelőszerkesztő grafikusként hivatásszerűen dolgoztam képekkel. Változatos területekre vitt az élet, tűzvédelmi végzettséggel ugyan úgy rendelkezem, mint reklámiparhoz köthetővel. Sok egyeben túl megtanultam tükröt / üveget vágni és csiszolni mellette egzotikus nyelveken kütyüket programozni. Jelenleg egy nagykereskedelmi cégnél dolgozom már több mint egy évtizede.
…mint fotóamatőrről
Fényképezéssel komolyabban csak 30 éves korom után, 2010. körül kezdtem el foglalkozni. A digitális világba csöppentem bele, a hagyományos analóg technikával csak jóval később ismerkedtem meg. Hivatalos fotográfiai végzettségem nincs és nem tervezek professzionális pályára lépni. Tanulmányaimat autodidakta módon végeztem, valódi iskolám / mesterem nem volt.
2012-ben hosszas unszolásra beléptem a Kanizsa Fotóklubba és 2017-től az elnöki tisztségét látom el. A klubhoz való csatlakozást életem egyik legfontosabb állomásának tartom, ez indított el igazán az amatőr fotózás útján.
2014. második felétől kezdtem indulni fotóművészeti versenyeken, egész jó eredményekkel. Első FIAP aranyérmemet ez évben nyertem egy aktfotóval.
2017-ben A-MAFOSZ kitüntetésben részesített a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ), valamint megkaptam az EFIAP, azaz a „FIAP kiválósága” kitüntető címet.
multiexpós csoportkép – Kanizsa Fotóklub
az első ferrotípiám – önkép
Egyszer kezembe került egy nedves kollódiumos felvétel. Azonnal tudtam: ilyeneket akarok csinálni! Amikor kiderült ez mivel jár és mennyibe kerül kissé letörtem…
Inkább a hagyományos filmes világ felé fordultam. Negatívjaimat és nagyításaimat a kezdetektől fogva magam dolgoztam ki. Építettem lyukkamerákat, hulladék faanyagból nagy formátumú fényképezőgépet papírnegatívokhoz, nagyító lencsékből objektívet. Mindeközben érdeklődésem egyre inkább az archaikus lejárások felé fordult. Cianotípia, sópapír és társai.
Évekkel később szembe jött egy 13×18-as FKD fa kamera egész jó áron. És mit ad ‘sten pont akciós egy külföldi webshopban az ezüst-nitrát. Csak kicsit került többe, mint a kamera… Belevágtam. Azonnal szerelem és ez már így is marad.
Kedvelem a koncepcionális megoldásokat, bizonyos témákhoz viszont dokumentarista szemlélettel közelítek. Persze a szürrealizmus elkötelezett rajongójaként ez mit sem gátol a groteszk határainak buzgó kutatásában.
Témaválasztásban szinte minden érdekel, de a tájfotózás, a portré és az akt a legkedvesebb számomra. Fő területem egyértelműen az utóbbi.
Szinte kizárólag amatőr modellekkel dolgozom. Az erősen szubjektív és nem mellesleg múlandó szépség helyett sokkal inkább a természetesség és az emberi test sokszínűsége érdekel.
Vallom, hogy a „szép” egyszerűen kevés.
Elvi okokból élesen elválasztom a fotográfiát a grafikától, kevés a kompozit / hibrid képem. Utómunkában mindig szükséges egész képet érintő korrekciókon túl legtöbbször csak felvételezési hibákat retusálok.
A fényképészet dokumentarista ágain törekszem az erős vizuális hatás és a hiteles ábrázolás közötti egyensúlyt megtalálni – koncepcionális témáknál igyekszem a hitelesség látszatát fenntartani. Szeretek kísérletezni, érdekes perspektívákat, módszereket felfedezni.
De nem szaporítom tovább a szót, képeket jöttél nézni:
ferrotípia 4×5″ alumínium lemezen