Pirani kockák

Még 2011. nyarán történt, hogy hirtelen felindulásból a szlovén tengerparton, Piranban kötöttem ki. Emlékképek következnek.

Vicky találta ki, hogy ha már pár hetet itthon tölt, csavarogjunk el Szlovéniában – van közel egy tuti pincészet. Erre mondom én, ha már egyszer határt lépünk irány le tengerig. Szó-szót követet, pár nap múlva már azon kaptam magam, hogy négy leányzó társaságában szaggatom az autópályát. A szlovén tengerpart nem túl hosszú, de Piran igazi kis ékszer rajta. Egy lándzsahegy alakú földnyelven áll az óváros igazi mediterrán szűk utcákkal, meredek tengerpartra épült templommal, fellegvárral, hangulatos főtérrel és kikötővel. Az óvárosba autóval nem lehet behajtani, én éjszakára egy közeli főbb utcán támasztottam le a Corollát. Nagy távolságok gyalog sincsenek, hajnalban kb. egy óra alatt bejártam az egész várost. A tengerpart köves, és nagyon tiszta volt a viz, pedig szemben van Coper teherkikötője. Szállást nagyon olcsón találtunk, vendéglátós árak is itthoni színvonalon voltak. Az ott töltött kétszer félnap csavargással és pihenéssel telt, nagy dolgokat nem fotóztam. Emlékek alant.

És hogy miért került elő ez az anyag? Ősszel vissza, ezúttal kifejezetten fotózni!

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizenöt − 8 =