Jegyzet nedves kollódiumos fotózáshoz
Nagyon nagy mértékben eltér a megszokottól, átélheted azt ami 170 évvel ezelőtt történt egy fotózás során. Az egész folyamat nagyon látványos, szó szerint varázslat.
A nedves kollódiumos képek közvetlenül a kamerában üveglapra (ambrotípia) vagy fekete alumínium lemezre (kvázi ferrotípia) esetleg műanyag lapra (plasztotípia) készülnek, amit egy speciális anyaggal és ezüst-nitráttal érzékenyitek. Dióhéjban a specialitások:
Az eljárás teljesen kézműves, kizárólag manuális lépésekből áll és abból sok van. Bármely fázisban bekövetkező apró változás akár nagymértékű alterációkat is tud okozni a felvételen és vannak kritikus pontok ahol nagyon el lehet rontani. A technológiában kódolva van, hogy lehetetlen két egyformát készíteni, emberről végkép. Tehát amit lőttünk az a kép, nincs belőle több és soha nem is lesz. Viszont a dédunokáid is a kezükbe vehetik.
Azaz a színeket miként fordítja le szürke árnyalatokra. Ez smink illetve a ruha kiválasztásban fontos lehet.
Az emberi látástól teljesen eltérően reagál a színekre. Amit mi látunk az a vöröstől a kékig terjed (szivárvány színei), ellenben a kollódiumos nyersanyag vak a vörösre de érzékeny az UV fényre – amit viszont már mi nem látunk. Végeredmény: a látható és láthatatlan valóság furcsa keveréke. Valahol a zöld / zöldeskék árnyalatoktól indul meg az érzékenység, ember fotózásakor kb. erre lehet számítani:
vörös, narancs, sárga -> fekete
zöld -> sötét
kék -> világos
lila -> fehér
világos bőr -> középszürke / világos
sötét bőr -> még sötétebb
barna szem -> sötét
világos kék szem -> szinte világít
bikinivonal szolis bőrön -> világít
Tehát vörös rúzs és piros blúz fekete, kék farmernadrág világos, lila kendő pedig fehér lesz a képen.
Statívra helyezett nagyformátumú kamerával készül, amiben az égvilágon semmiféle elektronika nincs.
Élesség beállítása egy mattüveget nagyítóval vizsgálva történik, ennek a helyére kerül be a nyersanyagot tartalmazó kazetta. Tehát mozdulatlanul(!) végig kell állnod/ülnöd/feküdnöd a folyamatot: élességállítás -> objektív lezár -> kazetta be -> kazetta nyitás -> expozíció. Előtte ügyesen kipislogod magad.
Ez minimum fél perc, de lehet több. Amennyiben állandó fényt használunk erre rájön az expozíciós idő ami pár másodperctől egész perc is lehet. Stúdióban vakuval ez csak egy pillanat, de nagyon nagy fényerővel villantok – minimum 2.4kJ energiával. Az kollódium fényérzékenysége apró töredéke egy normál filmnek vagy egy digitális szenzor alap érzékenységének. (Vakufényben, árnyékban ~ISO1; direkt napfényben ~ISO2-3.)
Azért nedves kollódiumos eljárás a neve, mert a lemeznek végig ezüst-nitráttól nedvesnek kell lennie. Amint beraktam a kazettába legfeljebb 15-20 percünk van kidolgozni különben tönkremegy a kép – azaz a felvétel után pár perc múlva már láthatod is képet. Az előhívás vörös fényben történik. Szabad szemmel követhető folyamat, 15-30mp időt vesz igénybe. A fixálás már normál fényben, ekkor jön elő a végleges kép 30-60mp alatt. Ez utóbbit csinálhatod Te is, de ha van egy kis kézügyességed és ütemérzéked akár a hívást is.
Labor biztonsági szabályok
- Laborba ételt / italt semmi szín alatt nem viszünk be.
- Csúszásveszély miatt bordázott talpú lábbeliben lépünk be.
- Dohányzás és nyílt láng használata szigorúan TILOS! A kollódium rendkívül gyúlékony anyagokból áll össze: dietil-éter és etanol keverékében oldott kevés piroxilén (meg pár gramm mérgező fémsó).
- Ezüst-nitrátos érzékenyítő tankhoz és egyéb edényzetéhez csak én nyúlhatok. A hívókamrában egyébként sem tapogatunk össze semmit puszta kézzel, a legapróbb csep ezüst-nitrát is barnára marja a bőrt. Rendkívül agresszív anyag!
- Bármilyen veszélyt jelző piktogrammal ellátott edényhez, tárolóhoz szintén csak én nyúlhatok.
- Okosórát, mobiltelefont, bármely fénykibocsájtó eszközt vörös fénybe nem viszünk be vagy jól eldugjuk.
- Vörös fényben nem mászkálunk ide-oda, nem rúgjuk fel félvakon a vizeskannát, toporzékolással szépen megvárjuk a normál fényt.
