Fontos tudnivalók a fotózásról

Viszonylag sokáig mozdulatlannak kell maradni. A nyersanyag fényérzékenysége nagyon alacsony, természetes fényben is több másodperc lehet egy portré expozíciós ideje + 15-20mp amíg fókuszálás után felkészítem a kamerát. Itt minden manuális. Többnyire vakufénnyel dolgozok, a villanás irgalmatlanul erős: alsó hangon 2-3000J energia + a hő. Szinte meglök, nem vicc!

Másik furcsaság a speciális spektrális érzékenység ami a smink és ruha színválasztásban fontos. Gyakorlatilag „színvak” nyersanyagról van szó, alapesetben kb. ezzel kell kalkulálni:

• vörös, narancs -> fekete
• sárga -> nagyon sötét
• zöldek -> nagyon sötét illetve sötét
• kék -> világos
• lila -> nagyon világos

Kaukázusi bőrtípus egész jól világosodik, de egy szétszolizott nap után könnyen négeré válhatsz a végső képen. Szeplők erősödnek. Mivel a bőrben sok a piros komponens „indián lány effekt” beüthet. Szintén könnyen előfordulhat, hogy bizonyos UV-t elnyelő ruhaanyagok besőtétednek. Sikerült már világos műszálas harisnyát feketére exponálni.

A nedves kollodiumos eljárásról dióhéjban

A modern értelemben vett fotográfia történetének hajnaláról az 1850-es évekből származik. Az egyik legkorábbi ezüst alapú nemeseljárás, XIX. század végére már kiszorította a szárazlemez. A felvétel elkészítése után azonnal elő kell hívni mielőtt még kiszáradna. Leginkább kék és UV fényre érzékeny, vörösre teljesen érzéketlen – így vörös biztonsági fényben kidolgozható. Többnyire direkt pozitív, azaz a kamerából már a „kész” kép kerül ki. Ezért minden egyes ilyen felvétel egyedi és megismételhetetlen, egzakt másolatok készítése nem lehetséges, legfeljebb reprodukciók. Létezik negatív eljárás is ami változatos technikákkal kontaktmásolható. Pozitívból jelenleg két félét készítek: fekete aluminum lemezre (ferrotípia, tintype, alutype stb.) és üveglemezre (ambrotípia) – ez utóbbi talán érdekesebb és picit „olcsóbb”. Mindenesetre roppant drága az eljárás, mérettől függően a felvételenkénti(!) nyersanyag költség több ezer Forintra rúg és csak a végén derül ki, hogy jó-e…

Így készül:

Az üveg vagy alulemezt fémsókkal dúsított kollodium oldattal megöntöm, azt rövid szikkasztás után ezüstnitrát fürdőben pár percig érzékenyítem. A fényérzékennyé vált lemezt kazettába helyezem és arra exponálok a kamerával. Az elkészült felvételt azonnal előhívom és fixálom. Rendkívül látványos eljárás, a kép szó szerint a szemünk előtt alakul ki. Mosás / fixír-roncsolás és szárítás után nyílt lángon felhevítem és sandarak gyantából készült lakkal felületkezelem. Bizonyos lépéseket felügyelet alatt akár megcsinálhatod te is, viszont egyes komponensek tűz-, illeve robbanásveszélyesek és/vagy mérgezőek, azokkal inkább én dolgozok ha nem baj.

Ha jól elkapjuk a ritmust kb. fél óránként kész egy kép.

Továbbiakat meglátod 🙂

Az egyik fotózásról itt találsz képes riportot Zsirai Tibor tollából: https://www.embermod.com/post/ez%C3%BCst-randev%C3%BA